Kutatok_Ejszakaja_cover

Kutatók Éjszakája az SZTE Fizikai Intézetben

A fizika több, mint gondolnád: a fizika mindennapjaink mozgatórugója, elektronikai eszközeink működésétől az időjárás változásáig a fizika törvényei határozzák meg életünket. Szeptember 27-én – csatlakozva a Kutatók Éjszakája programsorozathoz – izgalmas és látványos kísérleteink során a fizika olyan varázslatos területeibe engedünk betekintést, amelyeknek létezéséről eddig nem is tudtál!

ELŐADÁSOK

Helyszín: 6720 Szeged, Dóm tér 9., I. emelet, Budó Ágoston előadóterem


17:00-18:00 és 22:00-23:00

Ignácz Ferenc: FizShow I. és II.: Ignácz Ferenc leglátványosabb kísérletei

A leglátványosabb lézeres, optikai, akusztikai, elektromosságtani és hőtani kísérletek az SZTE Fizikai Intézetének szertárából. (A 22:00-kor kezdődő bemutató a 17:00 órai ismétlése, viszont az esti előadás után ki is lehet próbálni néhány kísérletet!)


19:00-19:45

Villy Lajos: Formula 1 egy fizikus szemével

Előadásomban bemutatom a modern F1-es autók működését és azokat a fizikai hatásokat, amelyek mind az autóra, mind a pilótára hatnak a pályán. Leleplezem a fizikát a sokat emlegetett ground effect, DRS, hibrid erőforrások és még számos technológiai megoldás mögött, melyek egyre inkább a civil autózás részévé is válnak. Összefoglalva, ízelítőt adok abból, hogy fizikusként, milyen számomra egy futamot végignézni.


20:00-20:45

Prof. Dr. Gergely Árpád László: Gravitációs hullámok, az Univerzum titkainak őrzői

A gravitációs hullámokat Einstein gravitációelmélete, az általános relativitáselmélet jósolta meg 1916-ban. Ezek a téridő görbületének hullámzásai, melyek fénysebességgel terjednek. Az első gravitációs hullámot 2015-ben detektálta a LIGO Tudományos Kollaboráció, melynek az előadó is tagja. Azóta ezt 90 újabb detektálás követte, melyek elemzéséből a fekete lyukakkal, a gravitációs hullámok sebességével, diszperziójával, a neutroncsillagokkal, a nehéz elemek kozmikus keletkezésével, az Univerzum tágulási ütemével és a fizika fundamentális elméleteivel kapcsolatos érdekes és fontos információk derültek ki. Az előadás betekintést nyújt a gravitációs hullámok világába.


STANDOS BEMUTATÓK

Legyél Te is fizikus egy estére! - Kísérletek kicsiknek és nagyoknak az SZTE Fizikai Intézetében

Helyszín: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 84-86., II. emelet, Bay Zoltán és Fröchlich Pál tantermek

Időtartam: 17:00-22:00


Látványos fizikai kísérletek és bemutatók a modern fizika minden ágából:


Kísérletezz velünk és a fénnyel! Játékok és kísérletek az optika témaköréből

Kipróbálható játékokkal és kísérletekkel segítjük egyes fénytani jelenségek és az optika törvényeinek megértését.


Gyereksarok

Fizika 6-14 éves gyermekeknek.

Készíts velünk körömlakk-pillangót és ismerd meg a nem newtoni folyadékok különleges világát!


Polarizáció / Színes optikai mikroszkópiai kísérletek

Az optikai mikroszkópok a biológiai, az orvosi és a fizikai kutatások egyik alapvető eszköze. A mintáról visszaverődő vagy azon áthaladó fény kódolja a minta fizikai tulajdonságait. A különböző optikai mikroszkópiai módszerek ezen kódok megfejtését jelenti. A kísérletes bemutatón a fény polarizációs tulajdonságán alapuló eljárásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.


Csillagászat égen és földön

Az SZTE csillagászai széles körű nemzetközi együttműködések keretében, a legfejlettebb földfelszíni és űrcsillagászati eszközök (köztük a James Webb-űrtávcső) segítségével végzik mindennapi kutatómunkájukat. A program során betekintést nyújtunk az érdeklődőknek arról, hogyan zajlik manapság a csillagászati adatok feldolgozása, és hogy milyen érdekes eredményekre juttattak a szegedi kutatók a közelmúltban.


Kis részecske – nagy probléma, avagy a légköri aeroszolok sötét oldala

A szabad szemmel nem látható légköri szennyező részecskék a jelentős egészségkárosító hatásuk mellett, kiemelt szerepet játszanak a Föld és a légkör sugárzásos egyensúlyában is. Rántsuk le a leplet róluk és számoljuk meg őket együtt!


Nanoszerkezetek szelfije – Mikroszkópon keresztül a világ

Bemutatkozik a SEMILAB: Interaktív félvezetőipari méréstechnikai bemutató


Az anyagok ujjlenyomata: molekuláris nyomozás Raman spektroszkópiával

A program során bemutatjuk, hogy hogyan néz ki különböző anyagok "optikai ujjlenyomata" és hogy miként használható fel azonosításra. Röviden ismertetjük az emögött álló Raman szórás jelenségét és az ezen alapuló Raman spektroszkópia módszerét. Megmérünk és beazonosítunk több - ránézésre hasonló - hétköznapi anyagot.


Lézer-generált röntgen CT

Egy hagyományos röntgenkészülék térbeli felbontása kicsi, melynek oka a röntgencsőben lévő forrás centiméter nagyságú felületében keresendő. Egy lézernyalábot kicsiny, alig századmiliméteres területre tudunk lefókuszálni. Ha ezt egy nagy intenzitású lézerimpulzussal tesszük, akkor arról az igen kicsiny területről nagy térbeli koherenciájú, azaz nagy térbeli feloldást lehetővé tevő röntgensugárzás lép ki. A standon bemutatjuk a kifejlesztett lézert, a röntgenforrást, illetve a CT eljáráshoz szükséges képfeldolgozás elemeit és eredményeit.


Óriás lézertükrök készítése az ELI-ben

Homogén vékonyréteg rendszerek (SiOx / TiOx / HfOx) segítségével olyan tükröző felületek előállítását készítjük elő, melyek megfelelően magas roncsolási küszöbbel rendelkeznek és eleget tesznek az ELI ALPS legszigorúbb elvárásainak is.


Betekintés a gravitációs hullámok és a fekete lyukak világába

A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai, amelyek létezésére és tulajdonságaira Einstein pontosan 100 évvel ezelőtt, az általános relativitáselmélete részeként következtetett. Az elmélet szerint gravitációs hullámokat a mozgó tömegek keltik, a forrásukról leválva fénysebességgel terjednek tovább az űr végtelenjébe és ahol áthaladnak ott a térbeli pontok távolságát, vagyis a tér görbületét megváltoztatják.


Az intenzív fény-anyag kölcsönhatás elmélete

A nagyintenzitású lézerterek az anyaggal korábban nem tapasztalt módon hatnak kölcsön, ennek felismerése és alkalmazása vezetett a 2023-as fizikai Nobel-díjhoz. A standon bemutatjuk azokat az elméleti módszereket, amelyek az ilyen jelenségek leírására alkalmasak, az érdeklődők megismerkedhetnek a legfontosabb erősteres folyamatokkal, mint pl. a magasrendű harmonikusok keltése és lehetséges felhasználásai.


Fehérjemolekulák számítógépes modellezése

A biomolekulák struktúrájának pontos ismerete, nagyban elősegíti az adott molekula funkciójának megértését. Fehérjék esetén, amennyiben ismerjük az aminosav sorrendet a szerkezet számítógépes modellezés segítségével is meghatározható. A standunkon a molekulamodellezés legújabb eszközeibe biztosítunk betekintést.



PROGRAMJAINK AZ INTÉZETEN KÍVÜL


Dr. Osvay Károly: Tények, tévhitek, és kérdések a globális felmelegedésről és a(z nukleáris) energia termelésről

Helyszín: ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont


Kutatók éjszakája az SZTE Bajai Obszervatóriumának kutató csillagászaival

Helyszín: 6500 Baja, Szegedi út 2.Turnus helyszín: C épület, Aula

Időtartam: 19:00-00:00


Bánhidi Dominik: Magyar csillagászok a robbanó csillagok titkainak nyomában

Helyszín: Baja, Borbás Mihály Látogatóközpont

Időtartam: 20:00-21:00


Planetáriumi vetítés

Helyszín: Baja, Borbás Mihály Látogatóközpont

Időtartam: 18:00-23:00


3D nyomtatás és a telemedicina az orvoslásban (előzetes regisztrációhoz kötött!)

Helyszín: 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 107., SZTE IKIKK 3D Központ

Időtartam: 17:00-23:00


A teljes program díjmentesen, előzetes regisztráció nélkül látogatható.


Szeretettel várunk minden érdeklődőt!






Tanulmányi hírek

cover_2

A fotonikai-mérnöki és a fizikus mesterképzéseink keresztfélévben, 2025 februárjában is indulnak. A képzésekre 2024. november 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu-n.

cover

Az SZTE Fizikai Intézet a 2024-es őszi félévben is tart helyi Tudományos Diáköri Konferenciát, melyen külön szekcióban középiskolások és az intézet hallgatói is bemutathatják kutatási eredményeiket.

Friss hírek

Nevtelen_terv_10

Az SZTE Fizikai Intézet 2025 februárjától fotonikai mérnöki mesterszakot indít. A 4 féléves, Magyarországon egyedülálló, magyarnyelvű, gyakorlatorientált és innovatív képzésre 2024. november 15-ig jelentkezhetnek a fizika és mérnöki alapképzéseken végzett hallgatók. A képzés részleteiről Erdélyi Miklós szakfelelőst kérdeztük.

Screenshot_from_2024-10-24_11-19-33

A kutatók a NASA TESS űrtávcsövének adataiban találtak egy rekordernek számító hármas csillagrendszert: a rendszer tagjai ugyanis rendkívül közel keringenek egymáshoz, jócskán közelebb, mint a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr a Naphoz.

Kövess minket



instagramYouTube