Kutatási és K+F híreink

A kutatócsoport tagjai és szakmai együttműködő kollégáik a széles körben alkalmazható nemesfém-nanorezonátorok hatásainak optimalizálási lehetőségeit vizsgálták.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutathatják majd az eddigi legnagyobb űrteleszkóp segítségével.

Prof. Dr. Fehér László újabb dolgozata jelent meg a rangos Annales Henri Poincaré folyóiratban.

Beszámoló az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Nano-bionika Kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói erős lézertérben lévő atomokból alagúteffektus segítségével megszökő elektronok tulajdonságait vizsgálták; az eredményeket a rangos Physical Review A folyóirat közölte.

A tudományterület forró témái közül többre is meg­oldást találhat a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium. Ilyen lehet a kiégett nukleáris fűtő­elemek kezelése, csempészett radioaktív anyagok kimutatása a határon, illetve izotópok gyors előállítása.

Iglói Ferenc, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóintézet és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének professzora nyilatkozott az MTI-nek az október 5-én fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Giorgio Parisi professzor munkásságáról.

A NASA kiemelt közleményben foglalkozik egy friss, szupernóva-robbanásokkal kapcsolatos tudományos publikációval, amelynek szerzői között - vezető amerikai kutatók mellett - Szalai Tamás, intézetünk asztrofizikusa is megtalálható.

A Fizikai Intézet négy munkatársa is sikerrel szerepelt a a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon.

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok több kutatási tervvel is nyertek távcsőidőt a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, amely a tervek szerint idén októberben startol majd.

Intézetünk Gravitációelméleti Kutatócsoportja a közelmúltban két tanulmányt is publikált a nagy presztízsű Physical Review D folyóiratban a gravitációs hullámok lehetséges forrásaival kapcsolatban.

A betegekre szabott egyéni gyógyítást, élettudományi kutatásokat, hozzájuk kapcsolódó oktatást, orvosképzést és innovációt támogat a Szegedi Tudományegyetem most lezárult 3D Központjának projektje. A háromdimenziós térbeli nyomtatás nemcsak műtétek pontos megtervezésére és implantátumok kinyomtatására ad lehetőséget: egyedi szerveket és biológiai szöveteket, a fül apró szerveit, protézist, koponya vagy állcsont pótlást, illetve ízületi porcfelszínt is tudnak vele „építeni” az orvosok és a kutatók.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű, “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázata a végéhez közeledik; ennek alkalmából 2021. március 18-án sajtónyilvános online záróeseményre került sor.

Fehér László egy glasgow-i és egy moszkvai kollégájával közösen írt tanulmányában körpályán mozgó spines részecskék modelljére adott újfajta leírást.

Ezúttal online formában, az SZTE TTIK Fizikai Intézet szervezésében került sor a magyar fizikusközösség egyik fontos, két évente megrendezésére kerülő seregszemléjére.

A Magyar Tudomány 2020/12. számában tematikus összeállítás jelent meg a lézeres transzmutációs nagyprojektről, benne Dr. Osvay Károly és Prof. Dr. Szabó Gábor kollégáink közös cikkével a projekt szegedi vonatkozásairól.

Egy, szegedi asztrofizikusok által vezetett, nemzetközi együttműködésben zajló projekt keretében vizsgálták a különleges, ún. Iax típusú szupernóvák családjába tartozó, egyik legutóbb felfedezett csillagrobbanást.

A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén működő AdOptim kutatócsoport - az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet MYOTeam kutatócsoporttal együttműködésben - izomszövetek regenerációs folyamatait tudta megfigyelni molekuláris szinten, a kutatócsoport szakterületének számító nagyfeloldású lokalizációs mikroszkópia segítségével.

Az SZTE Fizikai Intézet Lézeres Aeroszolkutató Laboratóriumában dolgozó munkatársaink egészségügyi maszkok részecskeáteresztési képességeit is vizsgálják.





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

phd

A doktori képzésre jelentkezés határideje: 2025. május 15.

Friss hírek

Dr. Osvay Károly lézerfizikus

A Szegedi Tudományegyetem dr. Osvay Károly által vezetett TeWaTi lézer kutatócsoportja, valamint a prof. dr. Hideghéty Katalin vezette radioonkológiai kutatócsoportja is részt vesz az EuPRAXIA (European Plasma Research Accelerator with Excellence in Applications) nemzetközi konzorcium által kitűzött új generációs lézer-plazma gyorsítású szabadelektron-lézer előkészítésében.

Fejlec_SZTE_FI_9

Hogyan lesz egy végzett fizikusból IT biztonsági szakember a világ egyik legnagyobb játékgyártó vállalatánál? Interjúnkban Varga Dániel, egy olyan szakember mesél karrierútjáról, aki az SZTE Fizikai Intézet AdOptIm kutatócsoportjából indulva a LEGO Csoport Digitális Biztonság csapatában találta meg hivatását. Bár munkájában közvetlenül nem használja a fizikatudását, az egyetemi évek során megszerzett analitikus gondolkodás, problémamegoldó készség és adatfeldolgozási tapasztalat kulcsszerepet játszik mindennapi feladataiban. Cikkünkben betekintést nyerhetünk abba, hogyan vezetett az útja az IT világába, milyen kihívásokkal találkozik, és mi teszi izgalmassá a kiberbiztonság területét.

Kövess minket



instagramYouTube