Mi motivált arra, hogy fizikus legyél?

Mint minden kisgyereket, engem is érdekelt a kezdetektől, hogyan működik a világ. Sokat olvastam a Naprendszerről, és egyre többször ültem le a fizikai jelenségeket bemutató TV-sorozatok elé. Az iskolában a fizika mindig is a kedvenc tárgyaim közé tartozott, bár ekkor még nem tudtam pontosan, mi szeretnék lenni a jövőben. Az igazán nagy lökést a középiskola adta meg. Itt a fakultációválasztásnál matematikát és fizikát választottam, így emelt óraszámban és behatóbban ismerhettem meg ezt a két tudományterületet. Itt határoztam el, hogy többet akarok tudni a fizikáról és ezen az úton szeretnék elindulni.

Hogyan érezted magad az SZTE-n fizikushallgatóként? Milyen volt a közösség, az oktatók hozzáállása, az elsajátított ismeretanyag?

2020-ban felvételiztem a Szegedi Tudományegyetemre, az elsődleges motiváció az ELI ALPS közelsége volt, mivel mindig is lenyűgöztek az optikai jelenségek és a lézerek. Mivel vidéki középiskolából jöttem, az első félév a felzárkózásról szólt, az egyetem egy igen komoly szintugrást jelentett nekem. A három év alatt voltak vidám és fárasztó időszakok, de a szegedi fizikushallgatók közössége elképesztően összetartó. Az ő segítségük nélkül biztosan nem tudtam volna végig csinálni ezt az időszakot.
Amit az SZTE-n kaptam, az rendkívül széleskörű tudás, amelyért hálás vagyok. Ezt akkor érzi igazán az ember, amikor egy másik egyetemre megy és egy új környezetben kell kamatoztatnia a tudását.
Számos oktatónk elkötelezetten beszélt az általa tanított tárgyakról, többjük munkája és kommunikációja a hallgatósággal példaértékű. Igen hasznosnak tartom, hogy mi, hallgatók, a félév végén leírhatjuk a véleményünket a kurzusokról és az oktatókról. Az intézetek pedig ennek megfelelően alakíthatják a képzéseket.

Mi motivált arra, hogy a LASCALA-n folytasd a tanulmányaid?

Bár a szegedi évek jól teltek, úgy éreztem három év után, hogy ideje kicsit kilépnem az itthoni buborékból és tapasztalatot szerezni nemzetközi közegben. A második év vége felé az egyik oktatónk mesélt az optika specializáción tanuló hallgatóknak erről az Erasmus programról. A fő motiváció a specifikus tudást kínáló kurzuslista volt, illetve a nemzetközi lehetőségek feltérképezése. Mivel kevesebb mint 30 embert vesznek fel a többszáz jelentkezőből, úgy éreztem, nincs mit veszítenem és megpróbálok bekerülni. Amikor megkaptam az értesítést, hogy elfogadták a jelentkezésemet, nem akartam elhinni. Ez egy pozitív megerősítés volt, hogy a hosszú éveken át tartó kemény munka egyszer meghozza gyümölcsét.

Hogyan érzed magad eddig a francia egyetemen? Miben más az ottani oktatás a szegedihez képest, hogyan tudod használni ott az SZTE-n megszerzett tudást?

Egy olyan országba érkeztem, ahol korábban még turistaként sem jártam. Bár eleinte akadtak problémák a lakhatással és az adminisztrációval, lassan minden kiegyenesedett. A kurzusok angol nyelvű hallgatása az első napokban fárasztó volt, de utána hozzászoktam. Az itt megtanult szakkifejezések minden bizonnyal segíteni fognak, amikor legközelebb angol nyelvű szakcikkeket fogok olvasni. Itt is vannak előadások, gyakorlatok és laborok, hasonló szervezésben, mint Szegeden. A laborok értékelése jegyzőkönyvek alapján történik, viszont tömbösítve vannak, volt már egy 6 órás lézer laboratóriumi gyakorlatunk, illetve a félév végén lesz két méréssorozat, egyenként 3-3 naposak. Zárthelyi dolgozatok nincsenek, viszont van félév közi vizsgaidőszak, az előadást és a gyakorlatokat pedig egyben értékelik. A vizsgákon sok a feladat és mindegyiket írásban kell megoldani, több gyakorlati fókusszal, mint az SZTE-n. Hogy melyik rendszer a jobb, úgy gondolom, egyéni preferencia kérdése. A szegedi BSc keretei között megszerzett tudásra nagymértékben ráépül a mesterképzés, főleg a relativitáselméleti és kvantumfizikai oldal szükséges a mostani kurzusokhoz.

Mit vársz a LASCALA-tól?

Ennek a programnak a lényege, hogy specifikusan optika és lézerfizika témakörökhöz kapcsolódó kurzusokat tartalmaz. A végén pedig egy megosztott diplomát (joint degree) lehet szerezni. Egy nemzetközi diploma és egy adott szakterülethez tartozó ismeretek elsajátítása nagy segítség a munkaerő-piacon.
A fő célom, hogy minél többet tanuljak és minél részletesebb képet kapjak a fizika ezen ágáról. Mindeközben megtapasztalom, hogy más országokban hogyan működik az oktatás és kik az ottani kutatóintézetek tagjai. Nem utolsó sorban pedig a csoporttársak révén igyekszem kulturálisan nyitottabbá válni.

Melyik egyetemeken fogsz tanulni ez idő alatt és melyikre vagy leginkább kíváncsi?

Jelenleg a Paris-Saclay Egyetemen tanulok, túl vagyok a félévközi vizsgákon. A második szemeszter Lundba vezet, ahol szeretnék megismerkedni a fény-anyag kölcsönhatás rejtelmeivel. Anne L'huillier, az idei fizikai Nobel-díj egyik nyertese is itt dolgozik, remélhetőleg lesz lehetőségünk vele találkozni. A harmadik, szegedi félévben is érdekes kurzusok várnak ránk.

A diplomád megszerzése után hol szeretnél dolgozni és milyen területen?

Egyelőre még nincsenek kiírva a diplomamunka témák, de ha a Lundi Egyetem és az ottani egyik kutatócsoport megtetszik, valószínűleg ott fogom megírni a dolgozatot. Ezek után feltett szándékom egy PhD-képzést elvégezni, vagy Lundban vagy valamelyik másik európai országban. Azonban nem zárkózom el attól sem, hogy a mesterdiploma megszerzése után elmenjek dolgozni. Álmaim munkája egy kutatóintézetben vagy laborban dolgozni, ahol lézer-anyag kölcsönhatással foglalkoznak, mint például Szegeden az ELI ALPS-ban, de a spektroszkópia vagy a szabad elektron lézerek is ígéretes területek.

Készítette: Dr. Tóth Bettina