Jól hangzó, kihívásokkal telinek ígérkező témát választott Horváth Viktória: OTDK-különdíj és PhD-felvétel lett az eredménye

2023. június 23.

Horváth Viktória, az SZTE Fizikai Intézet PhD hallgatója is részt vett Veszprémben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióján Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A verseny Anyagtudomány tagozatában „Szikra plazmákban előállított egy- és kétkomponensű nanorészecskéken alapuló SERS szubsztrátok előállítása és összehasonlítása” című dolgozatával különdíjban részesült. Viktóriával a versenyen szerzett tapasztalatairól, illetve az OTDK és a PhD kutatásának kapcsolatáról beszélgettünk.

Kérlek, mesélj a kutatási témádról! Mit vizsgálsz a kutatásaid során és miért pont ezt a témát választottad?

Én szikrakisülésekben keletkező nanorészecskék előállításával és felhasználásával foglalkozom. A két fém elektród között létrehozott szikrák erodálják az elektródok anyagát, így belőlük fém nanorészecskék keletkeznek. Ha leválasztjuk ezeket különböző hordozókra – például egy kvarclapra – változatos, nanométeres nagyságrendű struktúrákat lehet létrehozni. Az ilyen apró fém struktúrák környezetében az elektromos térerősség több nagyságrenddel megnő és ez az erősítés különféle alkalmazásokban kihasználható: én ezek közül a felületerősített Raman-spektroszkópiával foglalkozom. A Raman spektroszkópiában a mintán rugalmatlanul szóródó fény spektrumát használják fel a minta pontos összetételének megállapítására. Az általunk előállított felületek térerősítését kihasználva, a jel nagyságrendekkel növelhető, így akár néhány tíz nanomólos koncentrációjú oldatokban is kimutatható a célanyag. Ezt pedig bármelyik gyakorlati alkalmazás kihasználhatja, ahol adott anyag jelenlétének megállapítására van szükség: az élelmiszer- és gyógyszeripartól egészen a kriminalisztikáig van példa Raman- és felületerősített Raman spektroszkópia alkalmazására.

Persze, amikor a szakdolgozati témákat böngésztem, mindennek nem voltam tudatában. Volt egy hellyel-közzel optikához köthető téma a listán, amiről keveset tudtam, de annál jobban hangzott, ráadásul nemcsak szakdolgozati, hanem diplomamunka témaként is meg volt hirdetve. Ez utóbbiról arra mertem következtetni, hogy lesz azért benne kihívás és újdonság, így a legfontosabb szempontomat teljesíti is: unatkozni nem fogok.

Mi motivált arra, hogy jelentkezz a TDK-ra, mik voltak a céljaid?

Szeretek újdonságokat kipróbálni és addig a pontig csak hallottam, hogy szoktak ilyet emberek csinálni, gondoltam, nekifutok én is. Természetesen igényelt némi extra befektetett munkát, de mivel azon a ponton a diplomamunka miatt úgy is foglalkoznom kellett valamennyi kutatómunkával, nem tűnt vállalhatatlannak. Szerettem volna kipróbálni magam, perspektívába helyezni a saját munkám a többi hallgatótársamhoz képest és persze nem utolsó sorban egy OTDK helyezés pályázatok esetén határozottan jól tud mutatni.

Mit tanultál a versenyre való felkészülésből? Milyen kihívásokkal találkoztál a kutatási folyamat, a dolgozat megírása és a prezentációra való felkészülés során?

Minden fázisnak megvolt a maga szépsége és nehézsége, nekem ez utóbbiak a munka vége felé kerültek elő. A legtöbbet abból tanultam, amikor a dolgozat megírásának nulladik pontjaként az addigi eredményeket egy jól felépített, következetes rendszerbe kellett foglalni, minél jobban letisztítva és kihangsúlyozva a lényeget. Amint ez megvolt, a dolgozat megírása már nem okozott annyi nehézséget, viszont annál időigényesebb volt. Ezen a ponton a jó időmenedzsment esszenciális, de azt hiszem, ezzel a kihívással nem csak a TDK-zó egyetemisták küzdenek. Végül pedig nekem személy szerint közönség előtt beszélni mindig is nehezemre esett, de minden egyes előadással – így persze a TDK, OTDK prezentációkkal is – egyre közelebb vagyok hozzá, hogy ezt jól titkoljam a közönségem előtt.

Az OTDK-n az ország legtehetségesebb hallgatóival kellett megmérettetned magad. Milyen benyomások értek a versenyen, hogy érezted magad?

Én a saját szekciómban nagyon magas minőségű előadásokat hallhattam, letisztult diák és összeszedett előadók jellemezték az eseményt, kifejezetten jó élmény volt részt venni rajta. Nem irigyeltem a zsűrit - én nem nagyon találtam olyan előadást, ami a többihez képest elmaradt volna, hogy megkönnyítse a döntést.

Hogyan álltatok egymáshoz a versenytársaiddal és milyen visszajelzéseket kaptál a bírálóktól?

Hasonlóan csak pozitívat tudok mondani a versenytársakról: miután mindenki hasonló kihívásokon ment keresztül és annyi energiát belefektetett, tudtunk örülni egymás sikereinek és kifejezetten jókat lehetett beszélgetni ezekről az élményekről a kávészünetben.

A bírálóktól alapvetően pozitív visszajelzéseket kaptam, különösen igaz ez az előadás utáni diszkusszióra. A dolgozat természetesen kapott építő jellegű kritikát is, ezeket egy későbbi munka esetén célszerű lesz észben tartani.

Te már a tavaly tavaszi helyi TDK fordulón kijutottál az országos versenyre, azóta már PhD-hallgató vagy az SZTE Fizikai Intézetben. Hogyan tudod alkalmazni PhD-hallgatóként a verseny alatt szerzett kutatói készségeket? Az OTDK témáddal foglalkozol továbbra is?

Így igaz, a mesterképzés utolsó félévében vettem részt a helyi TDK fordulón. Ekkor már tudtam, hogy a Nano- és Mikromegmunkálási Laboratórum berkein belül, Dr. Kohut Attila témavezetésével fogom tovább folytatni az OTDK témámat. Csakúgy, mint sok más tudományterületre, erre is igaz, hogy minél többet foglalkozik vele az ember, annál több irányt fedez fel, amerre tovább lehet haladni, úgyhogy nem félek attól, hogy egyhamar ráunnék. Mivel a téma szinte ugyanaz, nekem PhD-hallgatóként az OTDK kutatásom közvetlen is hasznosult, ugyanakkor az, hogy első kézből láttam, hogyan épül fel egy kutatómunka, témától függetlenül sokat adott nekem mint tudományos pályára készülő hallgatónak.

Mit tanácsolnál hallgatótársaidnak, akik szintén érdeklődnek a kutatás, a tudományos versenyek iránt?

Azt, hogy hajrá! Vágj bele, próbáld ki! Nem kell hinni a pletykáknak, a spekulációknak, őszintén szólva nekem sem: akkor tudod igazán eldönteni, neked való-e ez a világ, ha kipróbálod. Ha van számodra szimpatikus csoport vagy téma, egy kis utánajárást, legalább egy e-mail-t megér. Nem számít, éppen melyik szemesztert taposod, nagyon valószínű, hogy lesz olyan feladat, amibe be tudsz kapcsolódni.

Honlap_borito

Hasznos tudnivalók felvételizőknek

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Tovább a teljes cikkhez

Új szakunk: fizikus-mérnöki alapszak (BSc)

fizikus-mernoki

Új szakkal bővítjük képzési kínálatunkat: 2024 szeptemberétől fizikus-mérnöki alapszakon is tanulhatnak az SZTE Fizikai Intézethez jelentkező hallgatók.

MIÉRT VÁLASZD A FIZIKUS-MÉRNÖKI SZAKOT?

– Szereted a fizikát, de az elmélet mellett a tervezésben és a gyakorlatban is jobban elmélyednél.

– Dinamikusan fejlődő területekre összpontosító, a világ gyors változásaira rugalmasan reagáló oktatásban lehet részed.

– Ipari partnereinkkel kialakított, innovatív és technológia-intenzív kis- és nagyvállalatok igényeire szabott, magyar nyelvű képzésen tanulhatsz.

– Fizikus-mérnöki diplomával hidat jelenthetsz a fizikusok és a mérnökök között, hiszen mindket szakterület skilljeivel rendelkezel.

– Mérnöki és fizikai tanulmányok mellett közgazdasági, informatikai és matematikai ismereteket is elsajátítasz.

FIZIKUS-MÉRNÖK KÉPZÉS SZEGEDEN

A nálunk képzett szakember egyaránt rendelkezik a természeti jelenségek mély megértésének és modellezésének képességével, valamint a kutatásfejlesztési feladatok kreatív megoldásához szükséges ismeretekkel és készségekkel. A megszerzett tudás birtokában képes a fizikai szemlélet alkalmazásával a műszaki, technológiai feladatok széleskörű megoldására, a problémák rendszerszintű átlátására.

AMIT OKTATUNK

– Matematikai ismeretek: vektor- és mátrixszámítás, differenciál- és integrálszámítás, valószínűségszámítás és statisztika, modern matematikai módszerek;

– Fizika szakmai ismeretek: mechanika, optika, termodinamika és statisztikus fizika, elektromágnesség, illetve az atomfizika, kvantumfizika, szilárdtestfizika és magfizika alapjai;

– Alkalmazott tudományos, technológiai és tervezési ismeretek: mérési módszerek, kísérleti eljárások és alkalmazásaik, számítógépes mérésvezérlés és folyamatszabályozás, tervezési ismeretek és számítógéppel segített tervezés, elektronika, méréstechnika és szenzorika, alkalmazott kémia;

– Informatikai és számítástudományi ismeretek: programozás, számítógépes algoritmusok, gépi tanulás;

– Kommunikációs és menedzsment ismeretek: gazdasági ismeretek, menedzsment, innováció, marketing, kommunikációs és prezentációs technikák.

Nézd meg itt, milyen óráid lesznek!

AHOGY OKTATUNK

– A diákok aktivitására építő oktatási módszerek széles körű alkalmazása.

– Sokrétű képzés: az elméleti órák anyaga számolási gyakorlatokon és laboratóriumi foglalkozásokon mélyül el.

– A legmodernebb informatikai és szimulációs eszközök és módszerek alkalmazásának elsajátítása a programozás alapjaitól a gépi tanulásig.

IMG_0312R

SPECIALIZÁCIÓK

Alkalmazott fotonika specializáció

Az Alkalmazott fotonika specializáció segítségével a hallgatóink felkészítést kapnak a lézeres technológiákat alkalmazó ipari folyamatok és eljárások alapjainak mélyreható megértésére.

Olyan optikai, lézerfizikai, spektroszkópiai és vákuumfizikai ismeretekre tesznek szert, melyeknek nemcsak az elméleti alapjait, de azok gyakorlatban történő alkalmazását is lehetőségük lesz laboratóriumi gyakorlatokon elsajátítani annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon a szilárd elméleti ismeretek mellet gyakorlati készségekkel is rendelkeznek a szükséges területeken.

Anyagtudomány specializáció

Az Anyagtudomány specializáció célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a legfontosabb anyagtudományi ismeretek és anyagvizsgálati módszerek alapjairól, az elméletet szemináriumokon, valamint számolási és laboratóriumi gyakorlatokon is alkalmazva.

A specializáció emellett kiemelt figyelmet fordít az olyan modern technológiai módszerek bemutatására is, mint a lézeres anyagmegmunkálás különböző fajtái, az additív gyártás (3D nyomtatás), illetve a nanotechnológia.

Orvosi technológia specializáció

Az Orvosi technológia specializációban résztvevők az emberi test anatómiái és élettani alapjainak megismerésén túl elmélyülhetnek az orvosi fizikával, az orvosbiológiai méréstechnikával, a biostatisztikával, és az egészségügyi informatikával kapcsolatos ismeretekben, valamint a 3D nyomtatás és a lézerek élettudományi alkalmazásaiban.

A specializáció keretében oktatott tárgyak átfogó ismereteket nyújtanak az orvosi képalkotás elveiről és gyakorlatáról, a humán diagnosztika eszközeiről, és a fizikai elveken alapuló terápiás módszerekről.

A KÉPZÉS ELVÉGZÉSÉVEL SZEREZHETŐ KÉPESSÉGEK

– A természettudományos és műszaki szemléletnek köszönhetően képes leszel átlátni a komplex folyamatokat a tervezéstől a megvalósításig.

– A képzés során lehetőséged lesz projektmunkákban együttműködni hallgatótáraiddal és egyéni feladatokat is ellátni, így képes leszel csapatban és önállóan is dolgozni.

– Mérnöki, fizikai, matematikai, informatikai, gazdasági és menedzsment területen szerzett tudásodnak köszönhetően képes leszel összetett feladatok megoldására.

– A képzés során elsajátítod a kritikai szemléletet, a logikus, analitikus, rendszerszemléletű gondolkodás képességét, illetve fejlődik az elemző és a problémamegoldó képességed, a kommunikációs készségeid és a kreativitásod is.

– Képes leszel egyszerűbb fizikai jelenségek modellezéséhez programot írni, illetve összetettebb jelenségeket végeselemes szoftverrel modellezni.

TOVÁBBTANULÁS

Végzett hallgatóink a Fizikus MSc, illetve a Fotonikai-Mérnöki MSc szakon folytathatják tanulmányaikat, a mesterfokozat megszerzése után pedig részt vehetnek a Fizika Doktori Iskola PhD programjában is.

ELHELYEZKEDÉS, MUNKAKEZDÉS

Végzett hallgatóink számára a fizikus-mérnöki alapképzésben megszerzett tudás biztosítja a kedvező anyagi feltételek melletti gyors elhelyezkedést.

A diplomád megszerzése után dolgozhatsz például optikai fejlesztőmérnökként, tervezőmérnökként, technológiafejlesztő mérnökként, szoftverfejlesztő mérnökként, kutató-fejlesztőként, tesztmérnökként a kutatás-fejlesztés, az energetika, az anyagtudomány, a járműipar, adattudomány, nanotechnológia, az elektronika, a fotonika, az optika, az infokommunikáció és orvosi technológia területén tevékenykedő innovatív, tudásintenzív vállalatoknál, kutatóintézeteknél és egyetemeken.

HALLGATÓI ÉLET

Szeged barátságos, tágas, zöld, vibráló, diákközpontú egyetemi város, kulturális fellegvár. A Fizikai Intézetben aktív a hallgatói közösség, félévente ismeretterjesztő előadásokat, sportbajnokságokat, szakestet szerveznek. A kisebb létszámból fakadóan barátságos a hangulat és közvetlen a kapcsolat a hallgatók és az oktatók között.

HALLGATÓINK DIPLOMÁJÁNAK ÉRTÉKE

Az általános mérnöki tevékenység is egyre jobban épít a legmodernebb természettudományos ismeretekre, és ez a szak éppen ebben nyújt gyökeresen újat a hagyományos műszaki képzésekhez képest. Hallgatóink megtanulnak csoportban dolgozni, elsajátítják és alkalmazni tudják a munkaadók által elvárt természettudományi és műszaki-technológiai ismereteket, és ez lehetővé teszi számukra a majdani munkahelyükön a gyors beilleszkedést és szakmai illetve anyagi előrelépést.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

A képzés további részletei elérhetők a felvi.hu-n!

A képzésről bővebb tájékoztatást adnak az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársai a velük készült interjúban, mely IDE kattintva olvasható.

A szakról megjelent cikkek:

Római, párizsi és lundi egyetemek példáin indít hazánkban eddig nem létező szakot az SZTE

Reagál a munkaerőpiacra az SZTE, fizikus-mérnöki alapszakot indít

Fizikus-mérnök alapszakot indítanak az SZTE-n

Fizikus-mérnöki alapszak indul a Szegedi Tudományegyetemen

Nagy dobásra készül a vidéki egyetem: ilyen piacképes új képzést indítanak

Tovább a teljes cikkhez