Miért és mikor döntötte el, hogy az oktatói, kutatói pályát választja?

Szerencsés voltam gyermekkoromban és fiatalkoromban, mert olyan iskolákba jártam, ahol nagyon jó pedagógusok tanítottak, akik rengeteget segítettek egyrészt a tanulásban, másrészt pedig a további életemre is útmutatást adtak. Hódmezővásárhelyen jártam általános iskolába és gimnáziumba is. Az általános iskolai tanáraink nemcsak tanítottak, hanem különórákon, szakkörökön irányították érdeklődésünket. Voltak olyanok, akikkel a végzés után is megmaradt a jó kapcsolat, szinte életük végéig rendszeresen találkoztunk. Nekik köszönhetően már akkor megszerettem a matematikát, fizikát, kémiát tehát a természettudományos tárgyakat. Az általános iskola után a Hódmezővásárhelyen éppen abban az évben a Tanítónőképzőből alakult Kossuth Zsuzsanna Leánygimnáziumba kerültem. Itt egyrészt a régi tanítóképzőben dolgozó nagyszerű pedagógusok és mellettük sok lelkes fiatal tanár oktatott, nekik köszönhetően csak tovább erősödött az az elhatározás, hogy tanár szeretnék lenni. Ezért jelentkeztem a Szegedi Tudományegyetemre, matematika-fizika szakra. Osztályfőnökünknek Dr. Körtvélyessy Lászlónénak sokat köszönhetünk. Segített az évek során, ha kellett külön foglalkozáson az egész osztályt korrepetálta olyan tárgyakból is, amelyeket nem ő tanított. A felvételire való felkészülésben is segített. A szegedi egyetemet is tanácsára választottam, ő is itt tanult.

Az egyetemen matematikából szinte minden tárgyat nagynevű professzor tanított, mindig tisztelettel gondolok rájuk. Azonban már másodéves koromtól kezdve a fizika felé orientálódtam. Három másik társammal együtt elkezdtünk Dr. Ketskeméty István (Budó Ágoston halála után ő lett a tanszékvezető a Kísérleti Fizikai Tanszéken) mellett dolgozni diákkörösként, illetve bejártunk hozzá külön órákra. A fotolumineszcencia alapfolyamataival kezdtük az ismerkedést és méréseket végezhettünk az intézet laborjaiban, amiből aztán el is készült a szakdolgozatunk. Külön diákköri munkát is végeztünk, dolgozatunkkal az Országos Diákköri Konferencián is szerepeltünk. Demonstrátorként is dolgoztam a Tanszéken. Oktatóval II. éves hallgatóknak vezettem fizika laboratóriumi gyakorlatokat, így ésőbb nem volt újdonság az, hogy kutatni és tanítani kell az egyetemen.

Az ötödik évben a gyakorlóiskolai órák mellett tanítani kellett „külső” szegedi középiskolában, ahol az igazgató megkérdezte, hogy nem maradnék-e ott tanítani végzés után. Időközben Dr. Budó Ágoston akadémikus négyünknek az évfolyamon gyakornoki álláslehetőséget ajánlott a Kísérleti Fizikai Tanszékre. Természetesen örömmel elfogadtam az állást. A tanszéken oktattam és a kutatásokban is részt vettem, folytatva a festékoldatok fotolumineszcenciája alapfolyamatainak vizsgálatát, most már egy kutatócsoportban. 1967-ben védtem meg az egyetemi doktori disszertációmat.

Bálint Erzsébet átveszi doktori oklevelét

A tanszéken alakulóban volt egy kutatói csoport biofizikai vizsgálatok végzésére. Fotoszintézis, fehérjék tulajdonságainak, a lézerek biológiai alkalmazásának lehetőségei témákban indultak kutatások. Ebben a csoportban dolgoztam ezután. Dr. Szalay László vezetésével ennek a csoportnak az oktatóival alakult meg 1969-ben a Biofizikai Tanszék. Később az Ady téri épületben kaptunk új helyet a tanszéknek, lehetőséget adva továbblépni új kutatási és új oktatási területekre. Igen nagy óraszámban oktattuk az akkor induló szak kutatóbiológus- a biológia-kémia tanár szakos és orvostanhallgatókat.

Mit tart a kutatói-oktatói élet legnagyobb szépségének?

Nagyon szerettem az oktatói munka sokrétűségét, mert tarthattam számolási gyakorlatokat, laboratórium gyakorlatokat, később előadásokat is. A Biofizikai Tanszékre vásároltunk új mérőeszközöket is. Sokszor a fizikusok jártak hozzánk méréseket végezni és mi is használtuk a fizikusok eszközeit. A mérések sok időt igényeltek. Olyan mérés is volt, amelyet több órán keresztül kellett végezni, sokszor éjszakába nyúlóan, ilyenkor egymást váltottuk a kollégákkal. Különösen sok munkát jelentett a mérési eredmények kiértékelése, a laboránsi segítség mellett is sok időt töltöttünk a tanszéken. A technika, az informatika fejlődése a mai kutatásokat más szintre emeli. A munkában az volt a legszebb, hogy a sok munka hozta az eredményeket.

Szalay professzor nagy gondot fordított a Tanszék belföldi és külföldi kapcsolatinak kiépítésére. Lehetőségünk volt hazai és külföldi konferenciákon részt venni. A fotoszintézis kutatására biológusokkal, az időközben megalakult SZBK-val bekapcsolódtunk a KGST országok közötti együttműködésbe. Minden évben más-más országban tartottunk megbeszélést az elért eredményekről. Utazhattunk konferenciákra, külföldi bemutatkozásra (NSZK, Anglia, Dánia stb) is. Szalay professzor úrnak volt köszönhető, hogy 2 és fél évre kiutazhattam családommal az Egyesült Államokba vendégkutatóként. Itt egy újabb kihívás elé kellett néznem. Bethesdában az USUHS katonai orvosegyetemen az interferon sejtosztódást gátló hatását vizsgáltuk daganatos sejteken. Új lézermikroszkóp beüzemelése után kezdhettem meg a munkát és egészen újnak számító áramlási citométerrel is dolgozhattam . Nagyon hasznos és érdekes volt ez az időszak minden nehézségével együtt. Ez a 2 és fél év meghatározta a későbbi kutatói munkámat. Miután hazajöttem Szalay professzor hozzájárult, hogy folytassam azokat a vizsgálatokat, amelyeket ott elkezdtem. Az orvosi Mikrobiológiai Intézet munkatársaival és később vezetőjével Dr. Bélády Ilona professzor asszonnyal folytattunk vizsgálatokat interferon hatásának megismerésére különféle betegségek kezelésében. Ebben a témában készült a kandidátusi disszertációm is. 1995-ben lettem a biológia tudomány kandidátusa, majd docens. 1995-ben ismét az első munkahelyemnek számító épületbe kerültem, a Bor Zsolt professzor vezetésével 1989-ben megalakult Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékre. A kandidátusi fokozatot később PhD-fokozattá minősítették.

Az Optika Tanszéken részt vettem az orvostanhallgatók magyar és angol nyelvű oktatásában, gyógyszerészhallgatóknak laboratóriumi gyakorlat tartásában, vezettem szakdolgozatos és diplomadolgozatos hallgatók munkáját. Tartottam speciális kollégiumi előadásokat doktorandusz, fizikus és biológus hallgatóknak. Tanítványaimat segítettem még akár kutatói állás megtalálásában is.

A hallgatók segítésének egyik lehetősége volt az évfolyamok mentorálása. Több évfolyamnak voltam évfolyamfelelőse, segítve a hallgatók problémáinak megoldásában, szerveztünk kirándulásokat, sportrendezvényeket. Tanítványaim közül többen dolgoztak, néhányan még dolgoznak vezető oktatói, kutatói állásban.

Bálint Erzsébet biológus hallgatói ballagásán

Hogyan tudta megtalálni az egyensúlyt a család és a kutatói-oktatói munka között?

A férjem és én fizikus oktató-kutatóként dolgoztunk ugyanazon a tanszéken, de nem mindig egy témában. Így könnyebben megoldható volt az időbeosztás egyeztetése annak ellenére, hogy soha nem nyolc órás volt a munkaidő. A mérések, az órák sokszor késő estig tartottak. Legfeljebb az órára való felkészülést tudtuk otthon végezni. Nehezebbé a fiunk, majd a lányunk megszületése után vált az egész napos munkavégzés, de szerencsére szüleink segítettek a gyerekeket napközben iskolából haza, különórára, úszni, sportolni stb. vinni. Az is sokszor előfordult, hogy a gyerekek iskola után a munkahelyünkre jöttek, ahol addig tanultak, olvastak, míg végeztünk, aztán együtt mentünk haza. Próbáltunk maximális segítséget nyújtani nekik a tanulásban, azt hiszem ez sikerült. Különösen hasznos volt számukra az az idő, amit együtt Amerikában töltöttünk. Fontos volt az angol nyelv megtanulása miatt, másrészt megismerkedtek egy más ország életével, kultúrájával. Nagyon egyetértek a Bélády Ilona azon a mondásával, hogy amit a gyereked oktatására költesz, az a legjobb befektetés.

Milyen szerepe van a Fizikai Intézet életében?

Mindhárom tanszéken tanulmányi felelős voltam az oktatás és a kutatás mellett, tehát az órarendek készítése, a tanszék munkatársainak időbeosztása volt a feladatom. Az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékre docensként kerültem, a tanszékvezető munkájának segítése is feladatom volt mindig. Nyugdíjazásom után is számítottak munkámra, résztvettem a tanszék életében. Tartok II. éves fizikus és vegyész levelezős hallgatóknak laboratóriumi gyakorlatokat. Az Optika Tanszék vezetői megbeszélésein rendszeresen részt veszek, feladataim vannak. Úgy érzem, hogy munkámmal hozzájárultam mind az oktatás, mind pedig a kutatás eredményes végzéséhez.

Mit üzenne a tudományos pálya iránt érdeklődő fiataloknak?

Elsősorban kell, hogy szeressék a fizikát és lássák meg benne a szépséget. Az SZTE Fizikai Intézete egész évben várja a legérdekesebb fizikai jelenségek, kísérletek bemutatásával tartott előadásokon a kis és nagy diákokat. Akár kutatók is lehetnek egy napra. A Kutatók Éjszakája, Fizika Napja, Karácsonyi kísérletek stb. olyan mindenki számára, akár iskolai osztályok számára is elérhető rendezvények, amelyek tanítanak, szórakoztatnak és megmutatják a természettudomány érdekességeit és képesek kedvet adni a továbbtanulásra. Akik már hallgatóink, érezzék nagyon jól magukat, ha szükséges kapnak segítséget oktatóinktól. Ha egy-egy anyagrészt kicsit nehezebben tudnak majd az egyetemen megtanulni, bátran forduljanak tanáraikhoz. Minél előbb kapcsolódjanak be az intézetben folyó kutatásokba és dolgozzanak diákkörben. Helyi és országos diákköri konferenciákon szerepelhetnek. Hallgatóink eddig szép eredményeket értek el. Sőt, külön szekcióban beszélhettek munkájukról a középiskolás diákok, akik már csatlakoztak a tanszékhez. Végzés után lehetőség van doktori képzésben részt venni szervezett keretek között megszerezni a PhD fokozatot. Minden félévben van lehetőség demonstrátornak jelentkezni, bekapcsolódni az oktatómunkába is. Az egyetem mellett lehetőség van az SZBK-ban, az ELI-ben is dolgozni. Fontos, hogy a fiatalok szerezzenek tapasztalatokat külföldön is. Számomra is meghatározó élmény volt a 2 és fél éves amerikai ösztöndíjam. Új gépeken dolgozhattam, új szemléletmódot sajátíthattam el, és még a gyerekeim, sőt az unokám is profitált belőle.

Kinyílik a világ, sokat léphetnek előre a fizikát kedvelő diákok, ha időben kezdik ismereteik elmélyítését - kihasználva az Egyetemünk nyújtotta lehetőségeket.