Jelenleg optikai fejlesztőmérnökként dolgozol. Milyen hatásoknak köszönhetően választottad az optika területét?

Mindig is érdekeltek a lézerek, és úgy jöttem el az SZTE-re tanulni, hogy tudtam, hogy ezzel szeretnék majd foglalkozni. Ennek megfelelően a mai optika és lézerfizika specializációnak megfelelő szakirányt vettem fel a BSc tanulmányaim során. Bár ténylegesen csak a mesterszakon kezdtem el lézerlaborban dolgozni, előtte is optikával foglalkoztam, azon belül is spektrofotometriával, amivel meg tudtam alapozni a későbbi fejlődésemet.

Mesélj a karrierutadról! Hogyan vezetett az utad a fizikus diplomától az optikai fejlesztőmérnöki pozícióig? 

A karrierutam mesterszakos koromban kezdődött, amikor kaptam egy álláslehetőséget az Optikai és Kvantumelekronikai Tanszék TeWaTi lézerkutató csoportjában. Itt nagyon sok időt töltöttem el azzal, hogy megtanuljam, hogy hogyan működik egy lézerlabor, mire kell odafigyelni, hogy biztonságosan lehessen dolgozni, hogyan kell megfelelően kezelni a lézernyalábokat vagy bármilyen optikai elemet. Lehetőségem nyílt ultrarövid lézerimpulzusok előállítására alkalmas lézeroszcillátorral is dolgozni és megismerhettem a femtoszekundumos optikát, illetve ezen impulzusok karakterizálásával is foglalkoztam. Az itt szerzett tapasztalataimat végül elsősorban a doktori képzésem alatt kamatoztattam, ahol ultrarövid lézerimpulzusok fókuszálása során fellépő aberrációk vizsgálatával foglalkoztam, illetve betekintést tudtam nyerni az optikai szálakkal való munkába is.

A Semilabnál 2021 februárja óta dolgozom, amikor a frissen alakult szegedi optical expert csoportba jelentkeztem, mert kíváncsi voltam, hogy az eddig szerzett tapasztalataimat hogyan tudom kamatoztatni az egyetem berkein kívül. Gyorsan bebizonyosodott, hogy az egyetemi tanulmányaim során és a lézerlaborban szerzett tapasztalataim nagyon jó alapot adtak ahhoz, hogy a Semilabnál megálljam a helyem és a munkát megfelelően elláthassam.

Milyen konkrét feladatokat látsz el optikai fejlesztőmérnökként?

A feladatok nagy része optikai fejlesztés, ami labormunkából is és számítógép előtti munkából is áll, esetemben megközelítőleg 50-50 százalékos megoszlásban. Előfordul, hogy ezek össze is fonódnak, például, amikor egy mérésautomatizálást vagy egy lézervezérlést valósítok meg Pythonból. Vannak tisztán programozási feladatok is, amikor például egy optikai problémát kell tudni szimulálni és megvizsgálni a hatásait egy adott rendszerre. Ezeket a feladatokat általában önállóan végzem, de persze csapatban is kell dolgozni.

Az optikai fejlesztőmérnökként ellátott feladataid hogyan kapcsolódnak a cég profiljához?

A Semilab alapvetően félvezető ipari megoldásokat fejleszt és alkalmaz. Optikai fejlesztőmérnökként a különböző félvezető anyagok vizsgálatához használt optikai mérőfejeket fejlesztjük tovább. Ezek a fejlesztések lehetnek konkrét vevői igények, amiknek meg kell felelni, vagy egy adott termékért felelős csoporttól érkező igény valamilyen optikai módosításra. A konkrét fejlesztéseken kívül az is feladatom, hogy ha szükséges, akkor alapkutatásokat végezzek, amivel meg lehet érteni, hogy egy adott jelenség miért fordul elő, és hogy hogyan tudjuk azt kezelni a megértését követően.

Hogyan kapcsolódik a munkádhoz a fizika terén szerzett egyetemi tudásod?

Maga az egyetemi oktatás inkább elméleti orientációjú volt, ami ugyanúgy fontos ahhoz, hogy az ember elsajátítson egy olyan látásmódot, illetve alapokat, ami szükséges lehet ehhez a munkához. Esetemben viszont sokkal jobban érződik az, hogy a gyakorlatban, aTeWaTi laborban szerzett tapasztalatom az, ami meghatározta, hogy helyt tudok állni itt. Ezért ajánlom minden hallgatónak, hogy éljenek a lehetőségekkel, és jelentkezzenek az egyetemi laborokba dolgozni.

Egyébként szerintem az általánosságban elmondható minden munkahelyről, hogy az elején az idő nagy része a betanulással telik, természetesen nekem is el kellett végeznem plusz képzéseket, amikor idekerültem. Viszont nem volt olyan, amivel egyáltalán nem találkoztam volna az egyetemi tanulmányaim alatt. Például az optikai tervezéssel kapcsolatban volt az egyetemen egy kurzusom, de komolyabban itt, a betanulás időszakában kellett vele foglalkoznom. Bár a pozíció tartalmazza a mérnök elnevezést, nem érzem azt, hogy nem fizikusként látnám el a feladataimat: egy problémát meg kell érteni és utána meg kell “tervezni” a megoldását.

Milyen speciális készségeket és ismereteket sajátítottál el a fizika tanulmányaid során, amelyek különösen hasznosak a jelenlegi munkádban?

A fizikaképzés egy olyan kritikus látásmódot adott, amivel megfelelő módon lehet értelmezni és megoldani egy adott problémát. Erre úgynevezett softskillként tekintek, amíg hardskillek terén a lézerlaborban való munkát és a programozást tudnám megemlíteni, mint olyan készségeket, amik elsajátításában sokat segítettek az egyetemi kurzusok, vagy akár a diplomamunka készítés is. A programozás ismeretét és alkalmazását külön kiemelném, mert például egy mérésautomatizálás nemcsak sok időt és energiát tud megspórolni, de pontosabb méréseket is lehet így végezni. Illetve mérések kiértékelésében és az eredmények ábrázolásában is sokkal nagyobb szabadságot tud adni.

Hogyan sajátítottad el a munkádhoz szükséges programozási tudást?

A programozásra a lézerlaboros kísérletek kiértékelésében és szimulálásában volt először szükségem a diplomamunka írásakor. Bár volt programozási alapok oktatásom, de Kovács Attila Femtoszekundumos Optika Pythonnal kurzusa volt az, ami először jobban kinyitotta ezt a világot előttem, és utána már a mindennapok része lett, mert szükségem volt rá a laboros munka során is. A Semilabnál viszont gyorsan jött a felismerés, hogy nagyon a felszínt kapargattam eddig, így a munkám része lett, hogy továbbfejlesszem programozási ismereteimet, és elkezdtem foglalkozni mérésautomatizálással, illetve hardver-vezérléssel, ami nagyban megkönnyítette és pontosabbá tette a méréseket. Egy következő szintje volt a fejlődésnek, amikor már úgy kellett kódot írnom, hogy ahhoz legyen egy kezelőfelület is, hogy mások is könnyen tudják használni azt adott mérésekhez.

Tudnál példát mondani egy olyan projektre vagy feladatra, amelyben a fizikai tudásod jelentős szerepet játszott? Hogyan alkalmaztad a fizika elméleteit és gyakorlatait a munkában?

Az egyik projektnél meg kellett oldani azt, hogy egy lézer teljesítményét ne a ráadott áram változtatásával moduláljuk. A TeWaTi-ban megismert, amúgy széles körben elterjedt, elektro-optikai modulátort sikeresen tudtam alkalmazni ebben az esetben a probléma megoldására. Egy másik példa lehetne az egyetemi optikai laborgyakorlatok közül a Spektrográf építése és kalibrálása gyakorlat: egy projektnél kérdéses volt a lézerek spektrális stabilitása, ennek a vizsgálatához egy nagy optikai felbontású spektrométert kellett terveznem és építenem, melynek megvalósításában a gyakorlaton szerzett tapasztalatokra tudtam támaszkodni.

Milyen irányban érdemes elindulni azoknak, akik hasonló karriert szeretnének elérni?

Én azt látom, hogy természettudományos szakokon elengedhetetlen a programozás ismerete, legyen szó fizikáról, matematikáról, vagy akármilyen mérnöki szakról. Aki tudja, hogy ilyesmivel szeretne foglalkozni, annak érdemes lehet elkezdeni foglalkozni vele, mert csak előnyére fog válni. Illetve mindenképp érdemes már az egyetem alatt labormunkát vállalni, amire a kutatócsoportoknál van is lehetőség.

Készítette: Dr. Tóth Bettina
Fotó: Semilab