Mi motivált titeket arra, hogy fizikusok legyetek?

Kata: Már általános iskolás koromban érdekelt a matematika, rendszeresen részt vettem versenyeken is. Azonban amikor elkezdtem tanulni a fizikát, rájöttem, hogy ez a tudományterület az, ami még jobban érdekel. Lenyűgözött a körülöttünk zajló folyamatok tanulmányozása, és meg akartam érteni, hogy mi miért van, miért történnek a dolgok úgy, ahogy.

Merci: Engem is mindig a reál tárgyak vonzottak jobban, különösen a fizika, mivel leginkább ebben fonódik össze a természettudomány többi területe. Főként az optika és lézerfizika volt az az irány, ami érdekelt, így az egyetem alatt ebbe az irányba mentem tovább.

Szandi: Én változatos és izgalmas munkát szerettem volna. Több irányban is gondolkodtam, de a végső elhatározáshoz az ötletet édesapám adta. Nagyon örülök, hogy rá hallgattam, mert a fizikában megtaláltam azt, amit kerestem.

Hogyan éltétek meg az egyetemi éveiteket? Milyen tapasztalataitok vannak az oktatóitokkal, közösséggel és az egyetemi közeggel?

Kata: Számomra pozitív élményekkel teli időszak volt. Az alacsony létszámú hallgatói közösségünknek köszönhetően családias hangulat alakult ki közöttünk. Az egymás támogatása és segítése kiemelkedő fontossággal bírt. A tanáraink is rendkívül barátságosan álltak hozzánk, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb tudást adjanak át számunkra, hogy a legmagasabb színvonalon oktassanak minket.

A gyakorlati alkalmak lehetőséget adtak arra, hogy valós problémákkal foglalkozzunk, és alkalmazni tudjuk az elméleti ismereteket. Emellett a különböző kutatási projektekben való részvétel lehetőséget adott arra, hogy elmélyítsük a tudásunkat és megismerjük a kutatói munka izgalmas világát. Ez a pozitív egyetemi környezet hozzájárult ahhoz, hogy én és a társaim is sikeresen alakítsuk ki a tudományos pályafutásunkat.

Szandi: Akárcsak Katáék, mi is egy kis létszámú évfolyam voltunk és abszolút családias légkörben volt részünk. Én is azt tapasztaltam, hogy az oktatók a többi szakon megszokotthoz képest nagyobb figyelmet tudtak ránk fordítani, sőt a legtöbben név szerint ismertek bennünket. Az évfolyamtársakkal pedig bármikor számíthattunk egymásra, hiszen volt, aki az elméleti tárgyakban mozgott otthonosan, mások pedig a laborokon voltak ügyesebbek, de mindig volt kihez fordulni. A diploma persze nem adta könnyen magát, itt ugyanis nem volt elég megtanulni, hanem meg is kellett érteni az anyagot.

Merci: Teljesen egyet értek Szandival, a fizika szak valóban nem adja könnyen magát. Sok kitartást igényel, de mindezek ellenére szerettem az egyetemi éveket, leginkább a saját kutatási témában való elmélyülés és az ehhez kapcsolódó laboratóriumi munkának köszönhetően.

Kérlek, meséljetek a munkátokról! Miért a Semilabhoz jelentkeztetek, milyen munkakörben dolgoztok, milyen feladataitok vannak?

Kata: Nekem nagyon vonzó volt a Semilab amiatt, mert egy nagyon elismert és innovatív cég a félvezetőiparban, amely számos területen tevékenykedik. Ezt magam is megtapasztalhattam, hiszen

kezdetben a Semilabhoz fizikusként csatlakoztam, és egy éven keresztül fejlesztési projektekkel foglalkoztam. Ez a pozíció lehetővé tette számomra, hogy elmélyítsem a fizikai ismereteimet, és alkalmazzam azokat a félvezetőipari területen. Azóta új lehetőségeket is kaptam a Semilabnál. Részt vehetek Európai Uniós projektek koordinálásában. Nagyon izgalmas és inspiráló számomra, hogy olyan kezdeményezésekben vehetek részt, amelyek hatással vannak az iparág fejlődésére.

Ezeken kívül lehetőségem nyílt iparjogvédelemmel is foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a Semilabnál szerzett szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokat látok el. Ez a terület szoros együttműködést igényel a kutatókkal és a jogi szakemberekkel, és nagyon fontos szerepe van a Semilab innovációs folyamataiban. Ez a változatosság és a különböző feladatkörök lehetőséget adnak a folyamatos szakmai fejlődésre és inspiráló munkakörnyezetre.

Szandi: Nekem a Semilabban az volt a leginkább szimpatikus, hogy ipari fejlesztéssel foglalkozik, ezáltal a munkámat rövid időn belül láthatom hasznosulni. Jelenleg optikai fejlesztőmérnökként dolgozom, a feladataim pedig egészen sokrétűek. Ahhoz, hogy az ötletből kész optikai rendszer jöjjön létre, szükség van először is egy tervezési folyamatra, ami irodalomkutatással és szimulációkkal is kiegészülhet. A tervezett rendszert ezután összeállítom és letesztelem a laborban, valamint ha a feladat megkívánja, programkódot írok a mérések kiértékelésére. Ha minden eredménnyel elégedettek vagyunk, akkor készítek egy dokumentációt a mérnökök részére. Ez alapján meg tudják tervezni a prototípus végleges verzióját, ami beépül a mérőgépbe.

Merci: A Semilabhoz az egyetemi PhD képzésem alatt jelentkeztem, hiszen érdekelt, hogy hogyan tudom az ipari szférában hasznosítani az egyetemen szerzett tudást. Szerencsés vagyok, mert amikor idejöttem applikációfejlesztő kutatóként dolgozni számos metrológiával ismerkedhettem meg, később pedig lehetőségem nyílt a programozás irányába elmozdulni. Így most programozó fizikus csoportvezetőként egyengetem egy fizikusokból álló csoport mindennapjait. Főként szoftverfejlesztéssel foglalkozunk.

Hogyan alkalmazzátok a fizikai tudásotokat a mindennapi munkátokban?

Merci: Fizikus végzettséggel azért jó lehetőség bekapcsolódni a Semilabban zajló szoftverfejlesztésbe, mert így hamarabb megvan a közös hang azokkal a kollégákkal, akik megfogalmazzák a fejlesztési igényeket. Ezenkívül a fizika ad egy gondolkodásmódot, jó problémamegoldó készséget, amit a legtöbb munkahelyi feladat során kihasználok.

Kata: Én is érzem, hogy számos olyan készséggel és kompetenciával gazdagodtam az egyetem alatt, amit minden nap tudok hasznosítani. Az Európai Uniós projektek koordinálásakor az elméleti és gyakorlati fizikai ismereteim segítenek megérteni és értékelni az adott projektek technikai kihívásait és céljait. A fizikai alapokra támaszkodva könnyebben kommunikálok a projektpartnerekkel és felismerem az innovációs lehetőségeket. Az összetett fizikai jelenségek és technológiák értelmezése segít abban, hogy meghatározzam a szabadalmi védelem határait. Ezenkívül, mivel PhD tanulmányokat is folytatok fizikából, folyamatosan elmélyítem a fizikai tudásomat és követem a legújabb kutatási eredményeket. Ez a friss tudás hozzájárul a mindennapi munkámhoz. Emellett vállalkozóként is tevékenykedem, ahol a fizika és a matematika terén nyújtok felkészítést diákoknak az érettségire. Így látható, hogy az életem számos területe kapcsolódik a fizikához.

Szandi: Én is hasonlókat tapasztalok. Kiemelném még azt, hogy jelenleg egy fehérfény-interferométeren dolgozom, ami szorosan kapcsolódik a szakdolgozatom témájához, de összességében elmondható, hogy az optikai ismereteimet napi szinten használom mind a számítógép előtt, mind a laborban. Illetve mivel egyedi rendszereket tervezünk, ritkán találunk kész megoldást egy-egy problémára az irodalomban. Nem elég tehát a szaktudás, kreatívnak is kell lenni, ami készségem szintén sokat fejlődött az egyetem alatt.

Milyen céljaitok vannak a jövőre tekintve a munkátokban?

Szandi: Számomra nincsen végcél. Minél több apró vagy egészen összetett feladattal találkozik az ember, annál magabiztosabban áll a következő kihívás elé, annál kevesebb segítségre lesz szüksége és annál kreatívabban oldja meg az előtte álló problémát. Én még ennek az útnak viszonylag az elején járok, de mindig lesz hova fejlődni.

Kata: Nekem nagyon sok célom van. Egyik fő célom az, hogy tovább fejlődjek és folyamatosan új ismereteket és tapasztalatokat szerezzek. Mivel a félvezetőipar egy dinamikusan fejlődő terület, fontos számomra, hogy lépést tartsak az iparágban bekövetkező változásokkal és újdonságokkal. Ez magában foglalja az új technológiák, mérési módszerek és kutatási eredmények tanulmányozását. Emellett szeretném tovább fejleszteni a projektmenedzsment és csapatmunka képességeimet. Szeretném hatékonyabban koordinálni a projekteket. Célom az is, hogy eredményesen összefogjam a különböző szakterületek szakértőit és közösen dolgozzunk a közös cél érdekében.

Merci: Mivel fizikusként kerültem a szoftverfejlesztés világába, így mindenképp ezen a területen szeretnék több tapasztalatot szerezni és persze a csapatomat támogatva sikereket elérni a termékfejlesztésben.

Milyen személyes és szakmai kompetenciákkal kell rendelkeznie egy fizikusnak ahhoz, hogy helyt álljon a Semilabnál?

Kata: A Semilabhoz való helytálláshoz egy fizikusnak számos személyes és szakmai kompetenciával kell rendelkeznie. A fizikai alapok megértése és alkalmazása alapvető fontosságú a munkában, illetve a kutatási képességek is elengedhetetlenek. Képesnek kell lenni az adatok elemzésére, problémák azonosítására és kutatási projektek tervezésére. Kreatív gondolkodásra és új megoldások keresésére is szükség van. A mérések végzése és a mérési eredmények értelmezése szintén fontos kompetencia, azaz ismerni kell a mérési módszereket, műszereket és technikákat, valamint a mérési hibák kezelését.

Gyakran csapatban dolgozunk, ezért fontos, hogy jól tudjunk együttműködni másokkal. Képesnek kell lenni hatékonyan kommunikálni, megosztani az információkat és konstruktívan hozzájárulni a csapat munkájához. Nyitottnak kell lennünk az új technológiák, módszerek és folyamatok tanulására és alkalmazására.

Szandi: Egyetértek Katával, ezekre mind-mind szükség van. Kiemelném még azt, hogy mindenképpen hasznos, ha a fizika valamely területén (például optikából vagy elektronikából) már mélyebb tudást szerzett a kolléga, de legalább olyan fontos egy programozási nyelv ismerete is. Amit pedig biztosan nem lehet megkerülni, az az aktív angol nyelvtudás. Mindemellett kitartónak kell lenni, mert bizony nem mindig az első ötletünk fog működni és törekedjünk arra, hogy igényes munkát adjunk ki a kezünkből.

Merci: Annyit tennék még hozzá, hogy személyes kompetenciák tekintetében előnyös az önállóság, proaktivitás, változások rugalmas kezelése és a jó problémamegoldó készség. Szakmai szempontból pedig a Semilabban széles spektrumon van lehetőség hasznosítani a fizikusok kompetenciáit, legyen az optikai, programozási vagy akár anyagtudományi területeken szerzett tapasztalat.

Szerintetek miért érdemes fizikát tanulni az egyetemen? Mit üzennétek a fizika iránt érdeklődő középiskolásoknak?

Kata: A fizika az alapja a világunk működésének. Tanulmányozása során megértheted az alapvető fizikai jelenségeket, mint például az elektromágnesesség, a mechanika vagy a kvantumfizika. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerj a világunkba.

A fizikai ismeretek számos iparágban és területen felhasználhatók. Az elektronika, a félvezetőipar, az energetika, az űrkutatás, az orvostudomány, a számítástechnika és még sok más terület mind olyan területek, ahol a fizikusoknak jelentős szerepük lehet.

A fizika egy olyan tudományág, amely folyamatosan fejlődik. Az egyetemi tanulmányok során lehetőséged nyílik kutatási projektekben részt venni és új ismereteket szerezni a fizikai világ rejtett részeiről. Ezen felül, a fizikusok számos lehetőséget kapnak a további szakmai fejlődésre és a kutatási területeken való részvételre, akár PhD tanulmányok vagy posztgraduális kutatások formájában. Én nagyon örülök, hogy a fizikát választottam.

Szandi: Úgy vettem észre, hogy a fizikára fogékony középiskolások többsége csak mérnöki vonalon gondolkodik. Ez talán annak tudható be, hogy a fizika szak megfoghatatlannak tűnik, holott gyakran egy adott pozícióra fizikusok és mérnökök jelentkezését egyaránt várják. Fizikus diplomával igazán változatos munkakörök közül lehet választani, szinte biztos, hogy mindenki talál kedvére valót.

Merci: Szerintem fizikát azért érdemes tanulni, mert sokrétű tudás szerezhető általa, melyet a kutatói és akadémiai szférában, az iparban vagy akár pénzügyi területen is lehet hasznosítani.

Köszönjük az interjút, sok sikert kívánunk a céljaitok eléréséhez!