Mi motivált arra, hogy fizikus legyél?

Az első emlékem, ami a fizikához köthető, hogy mielőtt 6. osztályban elkezdtem fizikát tanulni, a nyár végén megkaptam a tankönyvcsomagot, és ahogy belelapoztam a fizikakönyvbe, lenyűgözött, amit benne láttam. Az tetszett meg, hogy formulák voltak benne. Az, hogy hogyan lehet az élet mindennapi jelenségeihez betűk és számok keverékéből álló formulákat társítani, úgy, hogy az visszaadja azt, ami az élet. Én a természet jelenségeihez közel álltam, hiszen falun nőttem fel. A tudat, hogy mindezt a számokon keresztül megérthetem, a tapasztalásból modelleket építhetek, a matematika nyelvére lefordíthatom, hogy mi történik körülöttem, varázslatos volt számomra. Emellett gyönyörű képek, és tudósoktól, sőt íróktól, költőktől származó idézetek is voltak a könyvben, amik segítettek abban, hogy a gyermek érezze, a fizika nem idegen tőlünk, a fizika mindenben ott van körülöttünk. Aztán volt egy másik könyv, amit a szülőfalum könyvtárában találtam. Ez a fizika történetének mesélése volt igazából, felépítette az ókortól egészen Einstein koráig bezárólag. Abból a könyvből Einstein arca maradt meg bennem, hogy ez a bácsi milyen varázslatos dolgokat csinált.

A Superfund Research Kft.-nél dolgozol Szegeden. Mesélnél, kérlek, a cég profiljáról?

A Kft. anyacége egy bécsi központtal rendelkező vállalat, ami befektetési termékek, befektetési alapok, tőzsdei stratégiák kidolgozásával foglalkozik. A mi cégünk mellett van sok-sok más leányvállalata is Európában. Ezeknek a kisebb leánycégeknek is az az elsődleges céljuk, hogy az elemzők olyan algoritmusokat fejlesszenek ki, amik a pénzügyi kereskedések során segítenek meghozni a megfelelő döntést. Nálunk, itt Szegeden tőzsdei kereskedés nem történik, mi nem is áruljuk a különböző befektetési alapokat, termékeket. A historikus pénzügyi adatok elemzésével foglalkozunk, ami alapján stratégiákat alkotunk meg. Azaz szoftvereket fejlesztünk kifejezetten azzal a céllal, hogy segítsük a befektető döntését, mikor mit kell venni vagy eladni az adott tőzsdei piacon. Mi jelenleg 5 fővel dolgozunk, van köztünk három matematikus, egy szoftverfejlesztő, és egy fizikus. Szeretnénk bővíteni a csapaton, így mindig keressük a következő új kollégát/kollégákat.

Milyen feladatokat látsz el fizikusként egy pénzügyi elemző cégnél?

A kollégáim közül én vagyok itt legrégebb óta, 2018-ban kezdtem. A feladataim kettősek. Egyrészt én vagyok itt a csoport- és irodavezető. Ez azt jelenti, hogy menedzsment feladataim is vannak, ami a cég mindennapi működését érinti. Másrészt természetesen én is foglalkozom az elemzéssel és a stratégiaalkotással. Mi egy saját szoftveres keretrendszerben dolgozunk, amit az anyagcég biztosít számunkra. A cég ezen felül tőzsdei ár adatokkal is ellát minket, azzal a céllal, hogy ebből az adathalomból próbáljunk kinyerni a tőzsdei piacokra vonatkozó törvényszerűségeket és összefüggéseket. Azt, hogy ezt milyen módszerrel hajtsuk végre, nem mondják meg. Tehát a kutatásban nagyon nagy szabadsági fokunk van. Ez viszont azt is jelenti, hogy nagyon kreatívan kell hozzáállni a problémákhoz. A lényeg az, hogy ezekből a kapott piaci ár adatokból különböző módszerek, algoritmusok segítségével kinyerjük a szabálykészletet. Tulajdonképpen, ez az elemzés folyamata. Végső fázisban a kapott szabályokat implementáljuk a kereskedő szoftverbe.

Ebben az elemző munkában hogyan tudod alkalmazni a fizikatudásodat?

A modellkészítéssel, egyértelműen. Az ember az egyetemen elég sok mindent tanul. Vannak olyan tantárgyak, amik például anyagi sokaságok viselkedését, sztochasztikus folyamatok leírását vizsgálják. Ilyen például a statisztikus fizika. Az egyetemi kurzusok mind-mind adnak olyan ismereteket, készségeket és gondolkodásmódot, amihez a mindennapi munka során hozzá lehet nyúlni. Mi például a tőzsdei ár adatokat úgy kapjuk meg mint idősorok, tehát, hogy az időben egy-egy termék ára hogyan változott, ha meg idősorként tekintek rá, akkor tekinthetek úgy az egészre, mint egy időfüggő folyamatra, aminek különböző jellemvonásai vannak. Itt már eszünkbe juthat a zajelemzés, Fourier-transzformáció, stb.. Hogyha valaki merészebb, akkor tovább mehet különböző valószínűségszámítási modellekig, amit egyébként a fizikában és a hozzá kötődő matematikai kurzusokon szintén tanítanak nekünk. Tehát a fizikában tényleg nagyon sok olyan hasznos elemzési fogást tanítanak vagy van róla szó, amiről nem mondják ki effektíve, hogy ezt te mondjuk a tőzsdén is be tudod vetni, de amúgy meg a kezünkben vannak ezek a különböző elemzési eszközök, amiket bármikor tudunk alkalmazni.

Meg egyébként maga a látásmód is abszolút hasznosítható, amit az egész fizikusképzés adott nekünk. Például az ember próbál a jelenségekben szinteket, kiugró pontokat keresni, hogy vajon ez a viselkedés normális-e? Próbál összehasonlításokat csinálni, közös skálákat bevezetni. Vagy egy-egy folyamat során létezik-e olyan mennyiség, melynek értéke állandó? Ezek a kérdések teljesen validak egy elemzés alkalmával.

Milyen szakmai és személyes kompetenciákkal kell rendelkezni ahhoz, hogy elemzőként helyt lehessen állni?

Ha az ember elemző, stabil matematikai háttérrel kell rendelkeznie. A szegedi fizika szakon szerencsére rengeteg olyan matematikai alapozó kurzus van, amik később segítik a fizika megértését. A másik, ami nélkül manapság már boldogulni szinte nem is lehet, az egy stabil programozói háttér. Itt különösen kiemelném, hogy nálunk az a tapasztalat, hogy az egyetemről frissen kikerülő diplomások picit mást értenek programozási tudás alatt, mint amire a munkaadó szokott gondolni. Szerintem a programozásban való tudás ott indul, hogy önállóan tudunk problémákat megoldani, kezelni a programozás segítségével. Manapság már rengeteg online kurzus, YouTube videó, stb. létezik, amiből meg lehet tanulni az alapokat. Kiindulásnak, alapnak tökéletes. Szerintem ahhoz, hogy önállóan tudjon az ember az adott programban boldogulni, azért még egy kicsit több kell. Tehát a stabil matematikai és programozási tudás nálunk a Superfundnál fokozottan kellenek, amik magukban foglalják a logikus és analitikus gondolkodást is.

Kiemelném még a kitartást is, ami inkább mentális attitűd. Ha valaki egy egyetemet tisztességgel képes volt végigcsinálni, ott már kell, hogy legyen benne kitartás. Amikor egy céghez felveszik a kollégát, mindenképp kell, hogy legyen benne kitartás, hiszen a cég specifikusságait meg kell tanulni, ami nem biztos, hogy könnyű. Nem szabad feladni már a próbaidő alatt. Saját magában is hinnie kell az embernek, tehát higgye el, hogy ő elvégzett egy egyetemet, képes arra, hogy bármit bárhol megtanuljon. Nekem sokszor kell biztatni a fiatal kollégákat a kezdeti nehézségekkor, hogy meg tudják csinálni. Csak erőt kell meríteni abból, ami nem sikerül elsőre, és azokkal a tapasztalatokkal újra próbálkozni. Ajánlom mindenkinek, hogy sportoljon, mert fejlesztheti az állóképességét, akár jellemét is. Tapasztaltam, hogy a fej hamarabb feladja, mint a test.

Milyen kihívásokkal és nehézségekkel találkoztok elemzőként a mindennapi munkátok során?

Nekünk múltbéli adatokból kell a jövőben bekövetkező árfolyamokra vagy árakra predikciókat készíteni. A múltból a jövőt megjósolni úgy, hogy az egy működő, tehát egy profitábilis, egy nyereséges kereskedési rendszer legyen. Ez nagyon nehéz. Itt úgy megy a szoftverfejlesztés, hogy van egy fejlesztési időszak és utána van egy tesztüzem. Minden egyes kolléga úgy áll hozzá, hogy ő jót, minőségit akar csinálni. Viszont a tesztüzem dönti el, hogy a stratégiáknak később mi lesz a sorsa, hogy majd lesz-e belőle éles kereskedés vagy sem. Itt jön a kudarctűrő képesség. A legtöbb tudást beleölve, a legtöbb időt, gondosságot belefektetve is az esetek döntő részében ezek a rendszerek a jövőben nem fognak jól működni. Végül is, hogyha ilyen rendszereket könnyű lenne csinálni, mindenki ezt csinálná és elég sok gazdag ember lenne, könnyű lenne a tőzsdén pénzt szerezni. Azért ez döntően nem így van a valóságban. Szóval ez a része az, amin az embernek túl kell jutni, felállni és egy másik módszerhez vagy metódushoz nyúlni, megépíteni a következő rendszerét. A tőzsdei elemzés egy ilyen munka, de nemcsak nálunk, hanem más cégeknél dolgozó barátaim is mind ezt tapasztalják.

Milyen karrierlehetőségeket látsz a fizikusok számára a pénzügyi világban?

Mi tőzsdei, pénzügyi elemzéssel foglalkozunk. Azt várják tőlünk, hogy algoritmikus kereskedési stratégiákat alkossunk. Azonban a pénzügyi világban szorosan nem vagyunk benne, nem értékesítünk. De például számos banknál látom, hogy kockázati elemzőket keresnek. Nekem volt egy fizikus évfolyamtársam, aki bankhoz ment el mint kockázati elemző. Neki akkor semmilyen pénzügyi háttértudása nem volt, hanem a programozási és matematikai tudása miatt vették fel. Ott vannak még a portfóliómenedzserek, akik úgy tekintenek egy-egy portfólióra, hogy az egy sokaság és hogyan kell azt összerakni, hogy minél kevesebb kockázatot vigyen az adott portfólió adott időszakban. Ott a fizikusoknak a látásmódjuk miatt van keresnivalójuk. Tehát ahol szükséges számítógépes és programozói tudás, ott a fizikusok megállhatják a helyüket.

Mi az, amit üzennél a fizikusnak készülő fiataloknak?

A fizika BSc-re általában nem olyan magas a bekerülési ponthatár. Viszont ez egy óvó üzenet tőlem az idejövő diákoknak, hogy könnyű bekerülni, de aki az itt lévő tudásanyagot meg is akarja szerezni, magáévá akarja tenni, oda azért minőségi munka kell. Az mind szép és jó, hogyha valaki az adott anyagot fizikából megtanulja és ötöst kap. De hogy azt megértse, hogy tényleg valamilyen szemléletes kép kerüljön a fejébe az adott fizikai jelenségről vagy törvényről, vagy hogy jobban megértse az egészet, oda néha le kell ülni és többet kell gondolkodni. Nemcsak arra kell koncentrálni, hogy most van egy vizsgám, amire van 2 hetem, 14 tételt kell megtanulni, akkor egy nap egyet megtanulok és kész vagyok. Ez kevés. Így a fizikusnak, csillagásznak és fizikatanárnak készülő generációknak azt üzenném, hogyha idejönnek tanulni, akkor egy picit több időt adjanak maguknak, hogy ne csak a tananyagot tegyék magukévá, hanem picit mélyebbre is próbáljanak ásni, mert azok a mély gondolatok, amik itt születnek, azok talán életük végéig kísérik el őket. Egy mély megértés, egy ilyen „aha” élmény sokáig megmarad.

Maga a tudás, amit az egyetemen szereznek a hallgatók, az az iparban, az akadémiai szférában is teljesen használható tudás. Emellett viszont különösen kiemelném azt, hogy a tananyag elsajátítása mellett törekedjenek arra, hogy önállósodjanak egy adott programozási nyelvnek a használatában, hogy azt a nyelvet effektíve problémamegoldásra tudják felhasználni. Ez rendkívül fontos, mert amikor majd a munkaerőpiacra kerülnek, bármelyik céghez mennek, mindenhol kérdés lesz, hogy milyen nyelven tanultál programozni. A cégek a logikus gondolkodású embereket keresik.

Milyen tanácsokkal látnád el a frissdiplomás fizikusokat?

Én hiába vagyok fizikus, fizikával itt a munkahelyen nem találkozom. Tehát nem fizikai fogalmakkal, nem fizikai formulákkal dolgozom, csak ugye a fizikusképzésnek köszönhetően megszerzett látásmóddal kell mindennap dolgoznom. Fontos, hogy az ember ezt a látásmódot vigye magával bárhova is megy, és ezt tartsa meg, és felelősséggel álljon ki, ami mellett döntött.

Zárószóként hozzátenném még, hogy ne aggódjanak azon a fiatal fizikusok, hogy nem lesz munkájuk. Mi folyamatosan keresünk elemzői munkakörbe fiatal fizikusokat, matematikusokat, akár vegyészeket, tehát bárkit, aki természettudományos látásmóddal rendelkezik. Engem a jövőben nyugodtan kereshet egy fiatal pályakezdő, igyekszem majd neki segíteni. A szaszko@superfund.com e-mail címen elérhető vagyok.