Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.
Asztrofizikai kutatócsoportunk PhD-hallgatója, Zsíros Szanna vezetésével (Nagy Andrea és a témavezető, Szalai Tamás közreműködésével) készült kiterjedt vizsgálat az SN 1993J jelű, híre szupernóva eddig feldolgozatlan infravörös űrtávcsöves adatainak elemzése terén. Az infravörös adatok lehetővé teszik többek között a robbanás előtt, illetve annak következtében keletkező porszemcsék fizikai paramétereinek (hőmérséklet, tömeg, anyagi összetétel) megbecslését, valamint a robbanás lökéshullámának a környező anyaggal történő kölcsönhatásainak vizsgálatát.
Az eredményeket tartalmazó szakcikket a rangos MNRAS folyóirat fogadta el közlésre:
https://arxiv.org/abs/2110.10550
Zsíros Szanna hallgatónk a szupernóvák körüli porképződés témáját alapvetően egy elméletibb irányban, a numerikus pormodellek paramétereinek Bayes-alapú valószínűségi vizsgálataival folytatja tovább, aminek kapcsán szeptemberben két hetet töltött vendégkutatóként a Genti Egyetemen, Ilse de Looze - az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott - kutatócsoportjánál. Zsíros Szanna és Szalai Tamás emellett egy közös projektben is részt vesz, amelyben Ilse de Looze-zal, Geoffrey Claytonnal (Louisianai Egyetem), valamint Roger Wessonnal (University College London) és munkatársaikkal közösen néhány közeli szupernóva több ezer napos optikai és infravörös adatsorainak összehasonlító elemzését végzik el, abban a reményben, hogy sikerül közelebb kerülni a szupernóvák környezetében lévő por régóta kérdéses mennyiségének pontosabb megbecsléséhez.
A szegedi kutatók a témában korábban magyar nyelvű összefoglaló írásokat is megjelentettek: