1987A

Porképződés és kölcsönhatások az SN 1993J szupernóva környezetében

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Asztrofizikai kutatócsoportunk PhD-hallgatója, Zsíros Szanna vezetésével (Nagy Andrea és a témavezető, Szalai Tamás közreműködésével) készült kiterjedt vizsgálat az SN 1993J jelű, híre szupernóva eddig feldolgozatlan infravörös űrtávcsöves adatainak elemzése terén. Az infravörös adatok lehetővé teszik többek között a robbanás előtt, illetve annak következtében keletkező porszemcsék fizikai paramétereinek (hőmérséklet, tömeg, anyagi összetétel) megbecslését, valamint a robbanás lökéshullámának a környező anyaggal történő kölcsönhatásainak vizsgálatát.

Az eredményeket tartalmazó szakcikket a rangos MNRAS folyóirat fogadta el közlésre:
https://arxiv.org/abs/2110.10550


Zsíros Szanna hallgatónk a szupernóvák körüli porképződés témáját alapvetően egy elméletibb irányban, a numerikus pormodellek paramétereinek Bayes-alapú valószínűségi vizsgálataival folytatja tovább, aminek kapcsán szeptemberben két hetet töltött vendégkutatóként a Genti Egyetemen, Ilse de Looze - az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott - kutatócsoportjánál. Zsíros Szanna és Szalai Tamás emellett egy közös projektben is részt vesz, amelyben Ilse de Looze-zal, Geoffrey Claytonnal (Louisianai Egyetem), valamint Roger Wessonnal (University College London) és munkatársaikkal közösen néhány közeli szupernóva több ezer napos optikai és infravörös adatsorainak összehasonlító elemzését végzik el, abban a reményben, hogy sikerül közelebb kerülni a szupernóvák környezetében lévő por régóta kérdéses mennyiségének pontosabb megbecsléséhez.


A szegedi kutatók a témában korábban magyar nyelvű összefoglaló írásokat is megjelentettek:





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

cover

Az SZTE Fizikai Intézet a 2024-es őszi félévben is tart helyi Tudományos Diáköri Konferenciát, melyen külön szekcióban középiskolások és az intézet hallgatói is bemutathatják kutatási eredményeiket.

Friss hírek

polarizationSphericalDistribution_488_nm_80nm_18nm

Novák Tibor, az AdOptIm Kutatócsoport egyedi molekula lokalizációs mikroszkópiával foglalkozó tudományos munkatársa tanulmányt írt a rangos Optics Communications nemzetközi folyóiratba. Az írás témája a szabadon forgó molekulák és plazmonikus nanorészecskék kölcsönhatásának vizsgálata. Szerzőtársai az intézetünkből Erdélyi Miklós, a kutatócsoport vezetője, Bíró Péter, Ponyeczkiné Czvik Elvira, illetve az SZTE és az SZBK vegyészei.

young_solar_system

Szányi Balázs, az SZTE Fizika Doktori Iskola hallgatója és témavezetője, Maria Lugaro is részt vett a Nap kialakulásának időskálájának kiderítésére irányuló kutatásban. A nukleáris asztrofizikai módszereken alapuló eredményeket a Nature folyóirat közölte le.

Kövess minket



instagramYouTube