1200px--BBH_gravitational_lensing_of_gw150914.webm

Új eredmények a gravitációs hullámok forrásainak kutatásában

Intézetünk Gravitációelméleti Kutatócsoportja a közelmúltban két tanulmányt is publikált a nagy presztízsű Physical Review D folyóiratban a gravitációs hullámok lehetséges forrásaival kapcsolatban.

A LIGO Tudományos Kollaboráció által eddig észlelt 50 gravitációs hullám forrása minden esetben fekete lyukakból vagy neutroncsillagokból álló kettős rendszer volt. Az asztrofizikában azonban ismertek más típusú kompakt objektumok is, mint a bozoncsillag vagy a gravacsillag. Előbbi a szokásos, fermionokból álló égitestekkel ellentétben bozonokból áll (pl. a sötét anyag jelölt axionokból). Utóbbi kívülről hasonló a fekete lyukhoz, de belsejében de Sitter vákuum található, amit egy vékony anyaghártya határol. A négyféle kompakt égitest jelentősen különbözik tömeg-kvadrupól paraméterében.


Gergely Árpád László professzor, Keresztes Zoltán docens és Tápai Márton doktorandusz a Physical Review D folyóiratban megjelent munkájukban [1] kidolgozták a fekete lyuk, neutroncsillag, bozoncsillag vagy gravacsillag komponensekkel rendelkező kettős rendszerek szekuláris (jelentős számú pályára átlagolt) dinamikáját excentrikus pályákon, második posztnewtoni rendig, a spin és kvadrupól-effektusok figyelembevételével.


GL
Forrás: Physical Review D


Új effektusokat találtak a spin vektorok dinamikájában, melyeket a kvadrupól paraméter okoz, így ezek előfordulása a kettős komponenseinek természetétől függ. Ilyen a kisebbik spin irányának vándorlása az egyik pólustól a másikig (flip-flop jelenség) jelentős kvadrupól-deformációval rendelkező nagyobb spinű neutroncsillag esetén, vagy a két spin precessziós sebességének váltakozó sorrendje fekete lyuk kettős vagy feketelyuk-gravacsillag kettős esetén.


Egy másik, szintén a Physical Review D folyóiratban megjelent munkában [2] Keresztes Zoltán és Gergely Árpád László a kettős rendszerben keringő fekete lyukak, neutroncsillagok, bozon csillagok vagy gravacsillagok egyensúlyi spin konfigurációinak lineáris stabilitását vizsgálta. Kollineáris konfigurációkban (ha a spinek párhuzamosak a pálya-impulzusmomentummal) az egyformán irányított spinek általában stabilak. Az ellentétes irányítottságúak esetén azonban, a neutroncsillagokból, bozon csillagokból vagy gravacsillagokból álló rendszerekben a bespirálozás során a stabil konfigurációt instabil, majd újból stabil konfiguráció követi. Megállapították a stabilitási tartományokat a koplanáris egyensúlyi konfigurációk esetén is (amikor a két spin és a pálya-impulzusmomentum egy síkba esik), elemezve, hogyan függ a stabilitás a kompakt égitest jellegétől.


[1] https://journals.aps.org/prd/abstract/10.1103/PhysRevD.103.084024


[2] https://journals.aps.org/prd/abstract/10.1103/PhysRevD.103.084025





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Fejlec_SZTE_FI_4

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád-Csanád Vármegyei Csoportja és a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete 26. alkalommal 3 fordulós versenyt hirdet fizikai kísérletekből általános és középiskolás diákok számára.

Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_9

Hogyan lesz egy végzett fizikusból IT biztonsági szakember a világ egyik legnagyobb játékgyártó vállalatánál? Interjúnkban Varga Dániel, egy olyan szakember mesél karrierútjáról, aki az SZTE Fizikai Intézet AdOptIm kutatócsoportjából indulva a LEGO Csoport Digitális Biztonság csapatában találta meg hivatását. Bár munkájában közvetlenül nem használja a fizikatudását, az egyetemi évek során megszerzett analitikus gondolkodás, problémamegoldó készség és adatfeldolgozási tapasztalat kulcsszerepet játszik mindennapi feladataiban. Cikkünkben betekintést nyerhetünk abba, hogyan vezetett az útja az IT világába, milyen kihívásokkal találkozik, és mi teszi izgalmassá a kiberbiztonság területét.

Fejlec_SZTE_FI_2

A fizika már eddig is számtalan eszközzel segítette az orvosok munkáját. A Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai több mint 10 éve fejlesztenek az SZTE több orvosi kutatócsoportja számára olyan műszereket, amelyek a kilélegzett levegő gázösszetételének diagnosztikai célú vizsgálatára alkalmasak. Egy általuk fejlesztett fotoakusztikus műszerrel a kilélegzett levegő metán-tartalmát vizsgálták az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetbe szervezett februári véradáson során.

Kövess minket



instagramYouTube