A Magyar Tudomány 2020/12. számában tematikus összeállítás jelent meg a lézeres transzmutációs nagyprojektről, benne Dr. Osvay Károly és Prof. Dr. Szabó Gábor kollégáink közös cikkével a projekt szegedi vonatkozásairól.
A Szegedi Tudományegyetemen és a szegedi lézeres kutatóközpontban, az ELI-ben zajló projekt célja, hogy a kiégett nukleáris fűtőanyagok lebontásának egyik alternatíváját jelentő lézeres transzmutációs technológiát kutassák.
A szegedi projektet vezető Dr. Osvay Károly (SZTE Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium), valamint az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont ügyvezet igazgatója, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus a Magyar Tudomány legújabb számában megjelent írásukban részletesen áttekintik a lézeren alapuló neutronforrás kísérleti megvalósításának lehetőségeit. A vizsgálatok egyik fő célja annak eldöntése, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami szükséges egy olyan szubkritikus reaktor működtetéséhez, amellyel megvalósítható a kiégett nukleáris fűtőelemekben található, hosszú élettartamú aktinidák (Np, Am, Cm) transzmutációja (azaz más elemekké alakítása).
Az ELI-ALPS-ban megkezdett első mérési kampány. A) A kísérleti vákuumkamra belseje; B) A gyorsított ionok Thomson-spektrométerrel felvett képe (12 fs, 30 mJ impulzus és 5 nm vastag szénfólia) (forrás: Magyar Tudomány, 2020/12.) |
Az ELI-ALPS Kutatóközpontban megkezdődtek az első kísérletek, amelyek első fázisa a tervek szerint 2021 végén fejeződik be. A kísérleteket támogató elméleti modellezéseket és szimulációkat a szegedi kutatók a prágai ELI-központ, valamint francia és német partnerintézmények munkatársaival közösen végzik.
A Magyar Tudomány 2020/12. száma
Az SZTE honlapján korábban megjelent anyagok a témában:
A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését célozza az SZTE nemzetközi projektje (2019.11.04.)
Lézeres eljárással kezelnék a nukleáris hulladékokat (2020.06.17.)